Csongrádi borvidék

Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál. A Kövidinka termesztésénél jellegzetes művelést alkalmaztak, az ún. kopaszmetszést, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette. E vidék bortermelése a középkorig vezethető vissza. Terület: 2326 hektár
Klíma: száraz, szélsőséges, sok napsütés jellemzi
Szőlőfajták, borok: Kövidinka, Olasz rizling, Kadarka, Kékfrankos

Hajós-Baja

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége - megfelelő kezelés esetén - a hegyi borokkal vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára. Terület: 1700 hektár
Klíma: szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Rajnai rizling, Chardonnay, melyek lágyabb, savszegény bort adnak. A Kadarka borai finomak, tüzesek, kellő bársonyossággal rendelkeznek. Található itt Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc és sauvignon is.

Kunság Borvidék

A Duna és Tisza folyók mentén terül el az ország legnagyobb borvidéke. Az alföldi puszta és az itt lakó emberek vendégszeretete sok látogatót csal e vidékre. A főként homoktalaj fehér borokat terem, de számos kunsági rozébor és vörösbor is ismert. A magas napsütéses órák száma kedvezően hat a szőlő érésére, a kellemes ízű, könnyű borok készítésére. Terület: 28647 hektár
Klíma: csapadékban szegény terület. Forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi
Szőlőfajták, borok: A borvidéken több, mint száz szőlőfajtát termesztenek. Hagyományos fajtái az Aranysárfehér, Ezerjó, Kövidinka -- kellemes friss illatú, elegáns savval rendelkező, könnyű fehér borokat adnak, a Kadarka -- fűszeres illatú, rubinvörös színű, bársonyos vörösbor. A legutóbbi időben telepített Cserszegi fűszeres jellegzetesen muskotályos illatú fehérbor, és a Kékfrankos karakteres vörös bor vívja ki fogyasztói elismerését. Az itt termett alapborokból kiváló pezsgőket állítanak elő a borvidék pincészetei.

Ászár-Neszmély

A borvidék nemrégiben nyerte el, ill. kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert. Terület: 1553 hektár
Klíma: az átlagnál hűvösebb, kevesebb a napsütés, a csapadék közepes mennyiségű
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling - finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható. Leányka - harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi. Ezerjó - élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet. Rizlingszilváni - könnyed, legtöbbször önálló borként is fogyasztható, finom elsődleges illatokkal rendelkezik

Badacsony

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége a táj szépségével párosul, a tó, a szőlőhegyek, fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az „istenek nektárjának” nevezték. Terület: 1790 hektár
Klíma: kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől.
Szőlőfajták, borok: Olaszrizling a legelterjedtebb - lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb - zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű: "úri szőlő" - jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír. Ottonel muskotály: finom muskotályillat jellemzi, tüzes, néha lágy, savszegény.

Balatonfüred Csopak

Ez a borvidék, mint neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb - míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak. Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A világ különböző részeiről utaznak ide azok az emberek, akik önmagukat egy kicsit kényeztetni akarják - kívülről és belülről egyaránt, a szénsavtól pezsgő gyógyvíz, az egyedülálló, szívbetegeknek kedvező hatású klíma, valamint a jófajta fehérbor erejével. Terület: 2094 hektár
Klíma: sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező időjárás
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling - esztétikailag is kellemes: zöldesfehér, rezedára emlékeztető illat fű-szeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatás - több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagítva. Furmint - finom illatú, savgazdag, nagy cukortartalmú. Rizlingszilváni - kellemes, intenzív illatú, lágy, zamatgazdag.

Balatonfelvidék

E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, temlomok, fogadók és vendégváró borpincék. Terület: 1508 hektár
Klíma: változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi
Szőlőfajták, borok: Szürkebarát, Olasz rizling, Chardonnay - testes, ízgazdag, élénken savas borok, finom illatokkal

 

Etyek-Buda

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalapbor-termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból, bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz. Terület: 1480 hektár
Klíma: szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék
Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok - finom illattal

 

Mór

Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok, az Ezerjó hazája. Bár az Ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt. A más területen közepes, alig ismert szőlőfaj-tával csodát tett az új környezet, és eddig ismeretlen tulajdonságait hozta felszínre. Az utóbbi időben más kiváló minőségű bort adó szőlőt is telepítettek ide. Terület: 1671 hektár
Klíma: kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik.
Szőlőfajták, borok: Ezerjó: neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű. Rizlingszilváni - finom illat, jó savak jellemzik. Tramini - intenzív illatú és ízű - esetenként lágy. Leányka - illatos, könnyed, elegáns. Chardonnay - finom illatú, tüzes, nagy testű.

Pannonhalma Sokoróalja

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra és a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. Terület: 618 hektár
Klíma: mérsékelten száraz, mérsékelten meleg, enyhe telű
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Rajnai rizling, Tramini, Chardonnay, Irsai Olivér. A fehérborok kiemelkedő minőségűek, illat - és zamatanyagban gazdagok, határozott tájjelleggel bírnak.

 

Somló

A legkisebb, de egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. „Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.” (Hamvas Béla) Terület: 827 hektár
Klíma: nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás.
Szőlőfajták, borok: Ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, Olasz rizling, Hárslevelű, Rajnai rizling, Juhfark. Nagy alkoholtartalom, robosztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr.

Sopron

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös, avagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin. Terület: 1666 hektár Klíma: szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal.
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, Zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgazdag kitűnő vörösbort adnak, a Chardonnay és Olasz rizling, melyekből üde, élénk fehérbor készül.

Balatonboglár

A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készített pezsgőket. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A Balaton és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is. Terület: 2820 hektár
Klíma: kiegyenlített
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Sárga muskotály - gyümölcsillatú, aromákban gazdag, lágyan savas, elegáns fehér bort adnak. Chardonnay - finom, élénk savú, elegáns. Cabernet, a Merlot, a Kékfrankos - finom, bárso-nyos vörösborok. A BB pezsgőcsalád tagjai a hazai versenyeken gyakran végeztek az első helyen.

Mecsekalja

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli. Terület: 633 hektár
Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél
Szőlőfajták, borok: Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olasz rizling - kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay - illatos, elegáns, bársonyosan savas. Furmint - markáns, fanyar, száraz bor. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, lágyan savas borok.

 

Szekszárd

Ki ne ismerné Schubert Pisztráng-ötösét? De vajon tudják-e azt is, hogy erre a műre a szekszárdi vörösbor inspirálta a zeneszerzőt? Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következőket: ”…ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet, és ép kedélyemet.” Kodály Zoltán is itteni hagyományokból merítve írta meg Háry János c. daljátékát. A szekszárdi bor inspiráló erejéhez tehát nem férhet kétség. A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2-3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést. Terület: 2211 hektár
Klíma: enyhe, hosszú tél, szélsőséges, de száraz nyár, sok napfény jellemzi
Szőlőfajták, borok: Kadarka - régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult. Kékfrankos - gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú. Cabernet sauvignon, Cabernet franc - finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az Olasz rizling fajtákból, ezek teltek, zamatgazdagok.

Villány

„Aranyat érő bort” termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a magyar borászat itt, e vidéken született. „A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék? Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban, vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.”- írja Hamvas Béla. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is. Terület: 1765 hektár
Klíma: szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés.
Szőlőfajták, borok: Kékoportó - már háttérbe szorult. Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot - sötétrubin színű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Hárslevelű - virágillatú fehérbor. Olasz rizling - hosszú, tüzes fehérbor.

Bükkalja

Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalapborokat is termelnek. Terület: 1130 hektár
Klíma: napfényben gazdag, hűvös, a fehérbor termelésének kedvező
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling - könnyed, elegáns. Leányka - illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb. Sok más - kisebb területeken termesztett - fajta is megtalálható itt.

Eger

Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehérszőlő termesztésének kedveznek, az „Egri Bikavér” tette híressé Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pince-ágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített. Terület: 3906 hektár
Klíma: kevés csapadék, hosszú tél jellemzi
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, - hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.) A Leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú. Olaszrizling - harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas. Tramini - a fajta karakteres illata, zamata jól érvényesül.

Mátraalja

Legnagyobb domb- illetve hegyi borvidékünkön jó minőségű fehérbort termelnek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, s a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással: a modern borkészítés és a régi mulatozós magyar szüreti szokások sem zárják ki egymást. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál. Terület: 7442 hektár
Klíma: szélmentes, védett
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling - száraz, üdítően savas. Rizlingszilváni - illatos, könnyed, lágy. Leányka - finom, telt. Hárslevelű - fűszeres, harmonikus, elegáns. Tramini - finom illatú, telt, zamatgazdag. Muskotály - magas alkoholtartalmú, illatos, magas cukorfokú. Bár a vörösbor termelése visszaszorult, Kékfrankos, Zweigelt borokat ma is készítenek. A nyugati ízlésnek inkább megfelelő, reduktív eljárással készült bort is találni itt, mely üdébb, alkoholban szegényebb. Kóser bort is készítenek.

Tokaj Hegyalja

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz. Terület: 5428 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles)

Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényei hetven-nyolvan kilométer hosszan és három-négy kilométer szélesen vonulnak végig a Zemplén délkeleti - délnyugati lankáin. Első és másodosztályú szőlőtelepítésre alkalmas területei meghaladják a 7000 hektárt, igaz manapság alig 5000 hektáron díszlenek ültetvényei. A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben 28 település tartozik Magyarország történelmileg leghíresebb borvidékéhez. Tokaj egyedi potenciáját számos tényező kivételesen szerencsés együttállásának köszönheti. A vulkanikus altalaj (agyag, lösz), a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma mind-mind olyan szegmensek, amelyek együtt teszik a vidéket világon is egyedülállóvá. Rendkivül kedvező környezetet biztosít a botrytis cinerea (nemespenész) kialakulásának, majd az ezt követő aszúsodási folyamatnak. A borokat a sziklába vájt pincék hatalmas rendszerében érlelik, ahol az állandó 12 °C körüli hőmérséklet és a magas 95% körüli páratartalom ideális a borok érlelésére. Tokaj éghajlata a környező alföldi tájakkal mutat rokonságot, a kontinentalitás, a szélsőséges hőmérsékleti jegyek jellemzőek. A hegység lábánál átlagosan 9-10 oC éves, 21 oC júniusi és -3 oC januári középhőmérsékletet mérnek. A lejtőkön fél fokkal melegebb az évi középhőmérséklet, mint a síksági területeken, ugyanakkor télen néhány tized fokkal hidegebb van. Az évi átlagos hőmérséklet-ingadozás 13 oC, ami általában hosszú, napfényes nyárral és száraz napos ősszel párosul, lehetővé téve a szőlő megbízható beérését Itt telepedett meg a legtöbb külföldi tulajdonú borászati cég. A magyar világírű borok nagyobb részt innen származnak. Vinum regnum - rex vinorum, Borok királya a Királyok bora erről a vidékről származó borra mondták. Tokaj borainak sokszínűségénél csak irodalma gazdagabb. Számos szellemi óriást ihletett meg a vidék és nektára mind hazánkban, mind határon túl, igazolva azt, hogy bár Tokaj ízig vérig magyar, mégis egyetemes jelenség.

Klíma: meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz
Szőlőfajták, borok: Furmint - legjobban aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű - teltebb, nagy testű. Sárga muskotály - kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.

Balatonmelléke

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány - az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek méltó kezekbe kerülve, megőrződjenek. Terület: 1623 hektár
Klíma: enyhe, kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Piros tramini, Chardonnay, Kékfrankos, Zweigelt, Oportó

Tolna

A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelésben nagy szerep jutott az evidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbha-gyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu. A Csipkerózsika álmát alvó pincefalut napjainkra ismét felfedezték, s az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik. Terület: 2175 hektár
Klíma: enyhe tél, száraz, napfényes nyár
Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot